Dél Kínai Hegyvidék, Lélegzetelállító Hegyvidék Kína Legújabb Világörökségi Helyszíne | Érdekes Világ
[1] Turistaút a Huang-hegységben A táj délkeleti részén a gránitnak a jelentős mállás és a hagymahéj-szerű kőzetelválás ( exfoliáció) következtében történő átalakulása lekerekített, dóm formájú sziklákat eredményezett. Máshol meredek meredek falú csúcsokká alakult a külső erők pusztításának köszönhetően. Ilyen például a Huang-hegység központi részének 72 tűhegyes csúcsból álló sziklavidéke, mely 1841 méterig emelkedik. Ez Kína egyik leglátogatottabb természeti képződménye. [1] A gránitcsúcsok közötti kisebb-nagyobb medencéket a kőzetek aprózódásával és mállásával keletkezett, vöröses színű törmelék tölti ki. A törésvonalak irányát követve a vonulatok délnyugat-északkelet irányban húzódnak, a tengerpart felé lassan lejtő, kissé aszimmetrikus lépcsőket alkotva. Éghajlata [ szerkesztés] A Dél-kínai-hegyvidék legnagyobb része a mérsékelt övezet meleg mérsékelt (szubtrópusi) övében fekszik. Éghajlata szubtrópusi monszun. A tél északon enyhe (januári középhőmérséklet 4°C), délebbre meleg (akár 16°C), itt már csak a magasabb fekvésű területeken fordulnak elő 0°C alatti hőmérsékletek.
Kínai webáruház
- Okostankönyv
- Laptop pályázat 2010 qui me suit
- Kínai quad
- Lélegzetelállító hegyvidék Kína legújabb világörökségi helyszíne | Érdekes Világ
- 2200 wattos porszívó fortnite
- Benzinmotoros fűnyíróba jó a 10w40-es benzines motorolaj?
- Kínai negyed
A júliusi középhőmérséklet északon 24°C, délen 29°C körül alakul, de nem ritkán mérnek 40°C feletti napi maximum-hőmérsékletek is. [1] A szubtrópusi monszun éghajlat fontos jellemzője, hogy a szél nyáron az óceán felől fúj, ezért a levegő páratartalma jelentős, míg télen a szárazföld belsejéből száraz szél érkezik. A csapadék évi mennyisége 1200-1800 mm között van, többsége a nyári monszun idején (márciustól júniusig) hullik. A táj déli részén a csapadék mennyisége és a csapadékos időszak hossza is nagyobb. A tengerparti területeket gyakran tájfunok veszélyeztetik a július és szeptember közötti időszakban. Ilyenkor még nagyobb a csapadék mennyisége, a heves esőzések pedig komoly károkat okoznak. [1] A kőzetek lepusztulását előkészítő folyamatok közül nyáron a mállás, a száraz télen a hőaprózódás a jelentősebb. Ezeknek köszönhetően akár több tíz méter vastagságú málladéktakaró jött létre. [1] Vízrajza [ szerkesztés] Csapadékos éghajlata miatt vízhálózata sűrű. Folyóinak futása a szerkezeti törésvonalakat követi.
Kínai telefonok
↑ Ázsia regionális földrajza 197. o. Források [ szerkesztés] Horváth Gergely-Probáld Ferenc-Szabó Pál (szerk. ): Ázsia regionális földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, 2008, ISBN 9789632840215 Probáld-Ferenc-Horváth Gergely (szerk. ) Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998 ISBN 9634631614
Keleti tengerpartja meredek, előtte számtalan sziklasziget fekszik, ahol a tenger pusztító hatására látványos abráziós formák alakultak ki. A partot kisebb folyók deltatorkolatai tagolják. Kialakulása [ szerkesztés] Julu szikla a Vuji-hegységben A táj alapzata az ős - és előidőben alakult ki ( Kínai-masszívum). Ez az ősföld több kisebb mikrokontinensből tevődik össze, a Dél-kínai-hegyvidék alatt található része a Jangce-mikrolemez, mely az óidőben jelentősen megsüllyedt, majd a kaledóniai hegységképződés során újabb területek kapcsolódtak hozzá. Így összekapcsolódott a Kínai-masszívum többi darabjával, például az Amur-mikrolemezzel. [2] A középidőben hatalmas gránitbenyomulások járták át. A középidő végén, a krétában illetve az újidő harmadidőszakában üledékek rakódtak le a területre. Ezekből vöröses homokkő, konglomerátumok és kisebb mértékben mészkő keletkezett. Megindult a terület feldarabolódása: törések, kibillenések és kiemelkedések hatására sakktábla-szerű felszín alakult ki. A felszín mai képe tipikus röghegységi táj, melyet döntően árkos-sasbérces szerkezet jellemez.