Kosztolányi Édes Anna
- Tétel
- Kournikova
- Kosztol�nyi Dezs�: �des Anna [Magyar Elektronikus K�nyvt�r - MEK-04772]
- Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés) - Érettségi tétel, 2018
- Paquin
Anna tette azzal is magyarázható, hogy meg akarta menteni embersége utolsó darabját, s bár tudattalanul, meg akarta őrizni szuverenitását, amit a Vizy-család szinte teljesen kiölt belőle. A freudizmus elfojtás-elmélete azonban kevés a valódi okok feltárására. Ha ismernénk Anna gondolatait, talán könnyebben illeszthetnénk a regényt ebbe a pszichológiai gondolatrendszerbe. Anna környezete: Anna olyan környezetbe kerül, ahol a humanizmus, a kímélet és a részvét még nyomaiban sem található meg (csak Moviszter doktor személyében). A megaláztatások egymást követik: a próbatétel, hogy lop-e, a piskótás-jelenet, a Jancsi úrfival való kapcsolat (amit Anna természetesnek vesz), Vizyné törekvése, hogy megakadályozza Anna házasságát. Jellemző, hogy hogyan ítélik meg a szereplők az esetet: a legtöbben elvetemült gyilkosnak tartják, s csak Moviszter doktor véleménye az, hogy "cudarul bántak vele". Jellegzetes korrajz a regény második fejezete is, amelyben bemutatja a Vizy családot, a férj toprongyosan, elhanyagoltan fekszik otthon, a feleség pongyolában szalad ki az utcára, hogy proletárnak nézzék őket.
Tétel
Ez a két keretfejezet bizonyítja, hogy Kosztolányi nem társadalmi regényt írt, hiszen apolitikus ars poeticájának szellemében mélységes iróniával szemlél mindenfajta politikai irányzatot. A regény politikai szólamának hátterében életrajzi vonatkozások állnak. Kosztolányi az 1920-as évek elején politikai értelemben elszigetelődött: a baloldaliak és a jobboldaliak is gyanakodva figyelték. Mi lehetett ennek az oka? Az első világháború idején az író még a Nyugat szellemiségéhez illően elutasította a politizálást, ám az 1918-as őszirózsás forradalmat eleinte rokonszenvvel figyelte. A kommün idején csekély szerepet is vállalt: részt vett az írói direktóriumban, ám a tanácsköztársaság polgárellenes intézkedései visszariasztották, embertelennek érezte őket. A forradalmárokat attól kezdve terroristáknak tartotta, írásaiban ironikusan ábrázolta. Így haragította magára a baloldalt. Aztán a kommün megbukott, jött a román megszállás, és a trianoni békediktátum során Magyarország területeinek kétharmadát elcsatolták.
![kosztolányi édes anna paquin](https://www.tipplap.hu/images/article/cover/2/0/2/2020-02-20-14-50-23-windowjpg-1582206642.jpg)
Kournikova
Kosztolányi élete szül. Szabadkán, jómódú polgári családban. Beteges volt, állandó halálfélelmei voltak, ideges érzékenysége már gyermekkorában feltűnt. 1907-ben Négy fal között c. kötetével lépett a nyilvánosság elé. 1908-tól a Nyugat rendszeres munkatársa 1910-ben jelent meg A szegény kisgyermek panaszai c. kötet, majd sorra, szinte évente adott ki vagy verseskötetet, vagy regényt, vagy novellát. Emellett kiváló esszéíró és publicista. Esszéit főként a magyar nyelvről írta. Felsége Harmos Ilona színésznő. 1933-ban megismerkedik Radákovich Máriával, utolsó szerelmével. 1936-ban hosszú betegség után hal meg. Életműve rendkívül gazdag: költeményeiben a szépség a legfőbb érték (homo aestheticus). A szegény kisgyermek panaszaiban az egzisztencializmus szemlélete köszön vissza, regényeiben a freudizmus tanulságait használta fel. Regényei: Édes Anna; Az aranysárkány; Néró, a véres költő; Pacsirta. ÉDES ANNA A regény ötletét felesége adta: egy tökéletes cselédlány, aki megöli gazdáit. Műfaj: lélektani regény Anna személye: Az Anna név kellemes, meleg hangzásánál fogva rögtön szimpátiát kelt, ráadásul a vezetéknév is kellemes érzetet idéz.
Több ellenszenves szereplője, pl. Druma Szilárd is, Horthy híve. Ezután elfordult a politikától és megalkotta ún. "homo aestheticus"-elméletét, mely szerint a művésznek távol kell tartania magát a politikától, és a szépséget tekinteni az egyetlen mércének. Ez az ironikus távolságtartás jellemzi az Édes Anna narrátorát is. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Kosztol�nyi Dezs�: �des Anna [Magyar Elektronikus K�nyvt�r - MEK-04772]
- Csirkemell torta őzgerincben
- Édes november teljes film magyarul youtube
- Kosztolányi édes anna kournikova
- Extrém activity pápai joci majka curtis 5
- Magyar filmek - Filmek - mozi-dvd.hu
- Patika ügyelet vecsés
- Budapest utca
- Escape the room társasjáték
A mű elemzését a következő módon fogom tálalni. Az elemzés vázlata ● A regény témája és történelmi háttere ● A regény formai jellemzői ● Címértelmezés ● A regény mottója (Circumdederunt me…) ● Az Édes Anna értelmezési lehetőségei 1. A regény társadalmi olvasata Az úr-szolga viszony ábrázolása az Édes Annában A cselédek szexuális kiszolgáltatottsága Anna és Jancsi viszonya A gyilkosság közvetlen előzménye A társadalmi-politikai mondanivaló 2. A regény lélektani-pszichológiai olvasata Anna lelki átalakulása A gyilkosság indítéka Vizyné pszichés zavara 3. A regény egzisztencialista olvasata ● Moviszter alakja és Kosztolányi véleménye ● A befejezés ● A regény mondanivalója ● Az Édes Anna fogadtatása és utóélete A témát az író felesége, Harmos Ilona színésznő hozta férjének. A regény egy tökéletes cselédlányról szól, aki borzalmas kettős gyilkosságot követ el gazdái ellen. Az eredetileg novellának szánt ötlet nőtt-nőtt és végül regény lett belőle. Kosztolányi nem az emberölést állítja a középpontba.
Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés) - Érettségi tétel, 2018
Visszaáll a keresztény úri Magyarország értékrendje. Kosztolányi mindkét társadalmi rendről ironikus képet fest. A 20. fejezetben megjelenik az író, Kosztolányi is, akiről az a vélemény járja, hogy mindkét társadalmi rendszert kiszolgálta. A keret azt sugallja, hogy a történelmi események éppúgy kaotikusak és megítélhetetlenek, mint az egyén cselekedetei. Édes Anna története ebbe a keretbe ágyazódik. Anna Vizyéknél úgy jelenik meg, mintha csak egy portéka lenne a vásáron. Vizyné elkéri cselédkönyvét, amelyben ez áll: Születési év: 1900. Anna a századdal egyidős, sorsa a XX. századi emberek életét is jelképezi. A regény egy cselédlány kettős gyilkosságát meséli el. Eközben megjelenik a szociológiai szempont is, az úr és szolga viszony, mely mindkét fél számára elembertelenítő. A mű egyik legfontosabb rétege a lélektani bemutatás, amely Anna gyilkosságának motivációit tárja fel. Anna addig tökéletes cseléd, amíg gépként működik. Az első nyilvános üzemzavar a Vita a piskótáról, az irgalomról és az egyenlőségről című fejezetben támad.
![kosztolányi édes anna elemzés](https://moly.hu/system/covers/big/covers_262639.jpg?1395465884)
Paquin
Térviszonyok: a regény nagy része belső térben, s ugyanabban a belső térben játszódik. Ez még inkább növeli a nyomasztó érzést: Anna mintha örökké be lenne zárva (fizikailag), ugyanilyen korlátolt a lelki szabadsága is. Általában jellemző a modern irodalomra, hogy az erősen lélektani művekben szívesebben választanak belső, zárt tereket (pl. Ibsen). Kosztolányi nézőpontja: Kosztolányi a regény egyetlen szereplőjével tud azonosulni, Moviszter doktorral. Ezt az azonosulást kifejezi a regény végén úgy, hogy megszólítja a doktort: Ha még élsz, el kell jönnöd". Moviszter az irgalmasság, a megbocsátás és a szeretet egyetlen képviselője a regényben: így szemben áll a regény többi szereplőjének kegyetlen, embertelen mivoltával. Narráció Az elbeszélői nézőpont nem teljesen hagyományos. Kosztolányi látszólag kívülálló és mindentudó, mindenesetre az egyik fejezetben utcán egy "köpönyegforgató" íróról beszélnek (aki ő maga, Kosztolányi), a mű végén az yró megidézi a humanista Moviszter doktort, kiszól a regényből, s a történethez való viszonya is összetett, leginkább ironikus (főleg az 1.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell: Kosztolányi Dezső pályaképét, a korszak irodalmi-művészeti törekvéseit, a Tanácsköztársaság és az azt követő társadalmi rendszer főbb jellemzőit. Ebből a tanegységből megismered: Kosztolányi Dezső világlátását, Az Édes Anna című regény keletkezési körülményeit, az 1920-as évek társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusainak történelmi és szellemi hátterét, Az Édes Anna című regény főbb értelmezési lehetőségeit, a morális és az esztétikai gondolkodás közötti különbséget. 1919-ben Kosztolányi Dezső írótársaival együtt maga is üdvözölte a proletárforradalmat, de hamar kiábrándult belőle. A Tanácsköztársaság bukása után az Új Nemzedék című napilap Pardon rovatában név nélkül támadta és gúnyolta a proletárforradalom vezetőit, és saját írótársait is. E cikkei miatt sokan elítélték, többek között Babits is. Kosztolányi az egyetemes erkölcsi értékeket valló Babits homo moralis (morálisz) magatartásával szemben a homo aestheticus (esztétikusz) szemlélődő álláspontját képviselte.